Belföld - Alaptörvényünk címében még mindig az 1949-es dátum szerepel, bár tartalma már alig hasonlít az eredetire. A rendszerváltásnál alapjaiban változott meg, majd később is módosították néhányszor. Több kísérlet viszont kudarcot vallott, mert a pártok nem tudtak megegyezni.

Nem indokolt, hogy új alkotmányunk legyen - nyilatkozta az Alkotmánybíróság elnöke a Népszavának. Paczolay Péter a jelenlegi alaptörvényt ugyan nem tartja tökéletesnek, de úgy gondolja, az a hibáival együtt is megfelel. Új jogszabály szerinte akkor kell, ha a társadalom igényei jelentősen megváltoznak. Az igazságügyi tárcánál 2005-ben elkészült tervezetet egyébként ő sem látta.

Minden ciklusban akartak változtatni az Alkotmányon - ki jobban, ki kevésbé. 1989-ben alaposan átalakították az alkotmányt, nem sokkal később újból módosult, az úgynevezett MDF-SZDSZ paktum miatt jelentősen szűkült például a kétharmados tárgykörök aránya. A Horn-kormány idején is hozzáfogtak az alaptörvény átszabásához, és bár a kormánynak alkotmánymódosító többsége volt, úgy döntött, a hatból öt parlamenti pártnak egyet kell értenie a módosítással. Elkészült egy koncepció, amelyhez csaknem megvolt a kétharmados többség, ám nem csak ellenzékiek, vezető MSZP-s képviselők is ellene szavaztak, mert túl liberálisnak tartották az irányelvet.

Következő körben - 1996 végén - már elfogadták az elképzelést, akkor viszont már túl kevés idő volt egy új normaszöveg kidolgozására. Az Orbán-kormány idején Dávid Ibolya igazságügyi miniszter csak némileg szerkesztette volna át a jogszabályt - az egyik fő elképzelés, hogy ne a 49. évi 20-as, hanem a 2000. évi egyes törvény legyen az Alkotmány. Ez a kezdeményezés is elbukott. 2003-2004-ben Szili Katalin házelnök vetette fel, hogy szükség van új Alkotmányra, létre is hoztak egy testületet. Annak tagja volt a későbbi igazságügyi és rendészeti miniszter, Petrétei József. Ő 2005 elején jelentette be, hogy év végére elkészül az új alkotmánytervezet. Egyebek mellett korlátozta volna például a kétharmados jogszabályok körét - de a Fidesz, sőt, még a koalíciós partner SZDSZ sem támogatta az elképzelést. A kidolgozott tervezet még mindig az asztalfiókban hever. Takács Albert későbbi igazságügyi miniszter tavaly egy parlamenti felszólalásra adott válaszában azt mondta, a kormány véleménye szerint új alkotmány elfogadására, vagy az alkotmány totális revíziója nem időszerű.

forrás:Windisch Judit-MR