Jövőre vélhetően Magyarországon is bevezetik az energiaadót, ez alól azonban a lakosság és számos ágazat is mentesül.

Újra napirendre került az energiaadó bevezetése, ami ezúttal nem bukhat el a parlament ellenállásán, az EU-csatlakozás miatt ugyanis vélhetően elkerülhetetlen lesz az új adónem alkalmazása.

Abban az esetben, ha az európai uniós irányelveknek megfelelően hazánk jövő májustól bevezeti az energiaadót, akkor az alól minden bizonnyal mentesülni fognak a lakossági fogyasztók.

A kormányzati számítások szerint a nemzetgazdaság egészében a felhasznált energiahordozó függvényében mintegy 1-4 százalékos árváltozást eredményezhet az ökoadó bevezetése a nem lakossági fogyasztók körében. Ez beépülhet a végfogyasztói árakba, vagy a termelők "lenyelik" a költségnövekedést.

Azonban a számítások a nemzetgazdaság egészére vetítik ki az árváltozást, míg az EU-irányelvek alapján az energiaadó alól több ágazat is mentességben részesíthető. Így nem kellene energiaadót fizetniük például a gáz- és hőellátás, a villamosenergia, az erdőgazdálkodás, mezőgazdálkodás ágazatokban, valamint a kohászatban és fémfeldolgozásban működő társaságoknak, továbbá a földgázalapú energiát hasznosító vegyipari cégeknek.

Nem mentesülnek azonban a textilipari, gépipari cégek, az élelmiszeripari továbbá az egyéb feldolgozóipari társaságok, a posta-távközlési ágazat és a vízgazdálkodás. Összességében tehát az adónem alapvetően a nagyfogyasztók egy részét sújtja majd.

A gazdasági tárca nemrég készített hatástanulmánya azzal számol, hogy Magyarország minden energiatípusnál csupán a legkisebb adót veti ki, amelynek szintje egy és három százalék között mozog majd. Ezt a hatástanulmányt felhasználva készül majd kormány-előterjesztés a Pénzügyminisztériumban.